Hoztam nektek egy kis boszorkányos, misztikus történetet Helen Phifer tollából, A köddé vált könyvesbolt címmel. 🖤🔮
Bevallom, a boszorkányos történetekkel mindig nagy reményeim vannak, valahogy mindig várom, hogy végre egy igazán izgalmas, kellően misztikus és varázslatos olvasmányba csöppenjek. Aztán nem egyszer előfordul, hogy a végén mégis csalódottan teszem le a könyvet.
Nem szabad félned, és mindig emlékezz rá: te magad vagy a varázslat, ott áramlik benned, a véredben, mint egy csillagporral teli folyó, amihez bármikor fordulhatsz.
Most is nagy lelkesedéssel vágtam bele, mert az eleje kifejezetten ígéretesnek tűnt. Voltak benne olyan fordulatok és utalások, amik felkeltették az érdeklődésemet, és azt éreztem, hogy ebből még valami igazán izgalmas dolog kerekedhet ki. Sajnos azonban nagyjából a könyv felénél elkezdett elveszíteni. Egyre kevésbé kötött le, a végére pedig már azon kaptam magam, hogy csak átfutom a párbeszédeket, és néhol bizony bele is lapozok, hátha történik végre valami, ami visszahozza a kezdeti lelkesedésemet.
A történet több idősíkon keresztül vezet végig egy boszorkánycsalád évszázadokon átívelő menekülésén, miközben egy vadász elől próbálnak elrejtőzni. Ugye, milyen jól hangzik? Én is pontosan ezért vártam tőle sokat! Ehhez képest a múlt eseményeiből viszonylag keveset kapunk, leginkább emlékfoszlányokon keresztül ismerhetjük meg őket. Az elején még valamivel több betekintést kapunk ebbe a szálba, később viszont mintha teljesen háttérbe szorulna.
A címével kapcsolatban is maradt bennem némi kérdőjel. Értem, hogy van kapcsolódási pontja a történethez, de számomra valahogy nem adja vissza igazán azt, amiről a könyv szól. 🤷🏼♀️
Összességében ez most egy mérsékelt csalódás volt. Sokkal boszorkányosabb, sötétebb, misztikusabb történetre számítottam, amiben jobban kibontakozik a család múltja és a vadász elől való menekülés is. Ehelyett inkább egy könnyedebb, limonádés olvasmányt kaptam.
Persze, ha valaki szereti az ilyen könnyedebb, boszorkányos történeteket, annak még akár kellemes kikapcsolódás is lehet. Én viszont most megint többet vártam ettől a műfajtól. Az Ex-hex után sajnos ez is hasonló érzéseket hagyott bennem. 🥲
0 komment:
Megjegyzés küldése