A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mitológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mitológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 18., vasárnap

Axie Oh - A lány, aki a tenger alá esett

A történet egy olyan világban indul, ahol a tenger nemcsak természeti erő, hanem mindent meghatározó hatalom. A viharok rendszeresen pusztítanak, az emberek pedig generációk óta abban hisznek, hogy mindez a Tengeristen haragja. A megoldás szerintük egyszerű, még ha kegyetlen is: a kiválasztott lányokat díszes ruhában a tengerbe vetik, abban a reményben, hogy egyikük végre elnyeri az isten kegyét.

Mina ebben a világban nő fel. Nem lázadó, nem forradalmár, inkább figyelmes és csendes típus, aki mindig mások érdekeit nézi. Amikor azonban a bátyja szerelmét jelölik ki áldozatna, Mina nem mérlegel hosszan. A döntése hirtelen, de tudatos: a lány helyére lép, és a hullámok közé veti magát.

Ahelyett, hogy meghalna, egy különös világban ébred fel. A Szellemek Birodalma nem víz alatti romváros, hanem egy nyüzsgő, színes hely, ahol istenek alszanak, szellemek járják az utcákat, és mindennek ára van. Itt találkozik a Tengeristennel, aki azonban nem a kegyetlen zsarnok, akinek odafent hiszik – hanem egy alvó isten, akinek az álmaiban ragadt a világ sorsa.

A néped nem az istenek akarata miatt szenved, hanem saját erőszakos tettei miatt. Háborút indítanak, hogy felégessék az erdőket és a földeket. Vért ontanak, ami beszennyezi a folyókat és a patakokat. Az isteneket vádolni olyan, mintha a földet vádolnád. Keresd meg a tükörképed, ott van az ellenség!

Mina hamar rájön, hogy ha valódi változást akar, akkor nem elég felébreszteni az istent. Meg kell értenie, mi történt vele, kik azok, akik hasznot húznak az örök káoszból, és hogyan kapcsolódik mindehhez a saját jelenléte. Ebben segítik – vagy épp akadályozzák – a Szellemek Birodalmának lakói.

A szereplők kapcsolatai lassan formálódnak, beszélgetésekből, közös helyzetekből és döntésekből. A romantikus szál Shin és Mina között fokozatosan épül fel, nem elszakítva a fő történettől, hanem szorosan összefonódva vele.

A cselekmény során egyre több részlet derül ki arról, hogyan működik ez a világ, miért nem tér vissza a béke a felszínre, és milyen következményei vannak annak, ha az emberek vakon követnek egy hagyományt. A koreai mitológiai elemek természetesen simulnak bele a történetbe, és egyedi hangulatot adnak neki.

Ez a könyv ideális választás azoknak, akik szeretnének egy kalandos, mitikus történetet olvasni erős hangulattal, jól követhető cselekménnyel és szerethető szereplőkkel. Olyan olvasmány, ami beszippant, végigvisz egy különleges világon, és közben végig kíváncsivá tesz arra, mi lesz a következő lépés.

Lehet, hogy nem olyan nagy, mint egy hegy és nem olyan fényes, mint a hold — folytatom, amikor a szemembe néz, és a mély, sötét szempárban valami szívfájdító, sebezhetőségről árulkodó pillantás villan fel —, de pont olyan gyönyörű, mert a te lelked. Erős, kitartó és szilárd. És makacs is. — Halkan felnevet. — És tiszteletre méltó, amilyen te is vagy.

2023. május 25., csütörtök

Genevieve Gornichec - A boszorkány szíve (spoiler veszély!)

Kedves Naplóm!

Befejeztem egy újabb könyvet, ami nem más volt, mint A boszorkány szíve Genevieve Gornichectől. 

Nem mondom, hogy könnyű olvasmány volt, mert a skandináv mitológia minden istene is szerepelt és bár nem vagyok benne jártas és a Marvel Univerzuma nem egy jó infótalaj... de ez a könyv és, amit eddig tudtam a skandináv dolgokról jócskán ütik egymást. De az írónő ebből doktortált, szóval biztosan tudta, hogy mit csinál. :) 

Azt hiszi, minden úgy történik, ahogy ő akarja, ahogy mi akarjuk, én pedig irigylem a tudatlanságát.



Az igazság az, hogy egyszerre élveztem a könyvet és volt baromi "nyögvenyelős". Nagyon lassan haladtam vele és nem azért, mert Sári nem hagyott olvasni (bár ez is benne van) hanem mert az írásmód nem olyan volt, mint megszoktam. Nem állt rá az agyam olvasás közben és picit nyersnek éreztem. Na nem a szöveget, mint szavak, hanem mint körítést. Egyszerűen volt fogalmazva és valamiért hiányérzetem volt. Mire eljutottam a történet háromnegyedéig, eltelt 2 hónap, pedig tényleg mindig ezt olvastam. Addig száraz volt, nem sok történéssel. Voltak benne érdekes dolgok, mint, hogy a boszorkány miféle "szörnyeket" szült férjének, de ettől eltekintve (és persze tudatában annak, hogy ez mítikus történet, tehát teljesen helytálló ez is) inkább volt történetlmi könyv, mint fantasy. Ami persze nem baj. Picit nekem Stacey Halls - Familiárisok című könyvére hajazott. Mint írás stílusában és mint kategóriában is.

A karakterekről: 

Gullveig / Angurboda: Történetünk főhőse, a boszorkány. Személyiségre nem mondanám, hogy egy erős karakter lenne. Peding, mint kiderül, ő a legtökösebb az egész földön, mindenki közül csak ő képes A mágiára. Mindenki más eltörpül mellette, hiszen ő volt az, aki 3x is visszatért a halálból. Illetve, meg sem halt. Ahogy zajlanak a történések azért képet kapunk róla, hogy annyira nem gyámoltalan és szende, mint azt elsőre gondoljuk. Tulajdonképpen egy magának való nő, aki vágyik arra, hogy szeressék és azért mindent megtenne. Persze mindezt nem mutatja ki. Érzelmileg sebezhető a későbbi sztoriszálon pedig mint anya ismerjük meg, hogy mennyire elhivatott, kitartó és odaadó. Mindent megtesz a gyerekekért! Amikor pedig elveszik tőle őket, és bisszatér, igazán badass lesz belőle.

Loki: Nem kell bemutatni, ahogy a filmekből ismerjük, úgy itt is hozta a formáját. Mindenkit átejtett, megviccelt, kihasznált, amolyan "teljesen rendben van" szinten. Ami furcsa volt (bár tudjuk, hogy a filmekben mindenki olyan, amilyen szereplőt válogatnak a szerepre), de valamiért meglepett, hogy szőke. Úgy megszoktam a tudatát, hogy fekete haja van, mint a színésznek...

Skadi: Nos az elején nem voltam azzal tisztában, hogy ez a szereplő nő. Valószínűleg elsiklottam afelett, amikor először leírták és már a könyv bő felén túl voltam, amikor tudatosodott, hogy ez a szereplő egy nő. Meglepődni nem lepődtem meg, amikor bejött a képbe az, hogy kibe szerelmes, akkor már sejthető volt, de amennyire nem vagyok oda könyvekben olvasni erről annyira nem zavart egyáltalán. Nem volt too much.

Főleg ők voltak úgy a főszereplők, persze voltak mellettük még páran, akiknek fontosabb szerepük volt, mint a gyerekek vagy épp a nőstény farkas, akinek úgy istenigazán nincs neve. Plusz Sigyn, Freya, Ódin, Thor ... mindenkit felsorakoztatott. 

Viszont azt mindenképpen ki szeretném emelni, hogy a könyv utolsó 1/3-a nekem nagyon-nagyon-nagyon tetszett. Amikor már történés volt és sok-sok cselekmény követte egymást. A legvége pedig kifejezetten jó volt. 

Egyszer régen, amikor az istenek még ifjak voltak, Asgard pedig egészen új, felbukkant egy boszorkány a világ pereméről.

Alapjáraton kétes érzéseim vannak a könyvvel még így több nap után is. De jó volt, meg nem is. Összességében jó. :) A borító miatt vettem meg elsősorban, meg azért, mert mindenki annyira imádta olvasni, hogy úgy voltam vele, nekem is biztos, hogy tetszeni fog. Voltak, akik sírtak a végén. Én azt azért nem, talán ezért is vártam, hogy legyen végre valami... mert vártam.

Összegzés:

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ / ♥ ♥ ♥ 

Mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit is szereti a történelmi, mítikus sztorikat. Akinek rááll az agya a szárazabb történetekre vagy a lassabb cselekmény kialakulásra. Nekem picit pörgősebbre lett volna szükségem, hogy gördülékenyen haladjak vele, de így is legyűrtem. :) A mágia úgy istenigazán nincs jelen, de amit a skandináv mitológia alapján tudunk az akkori varázslatról, az viszont igen. :) A karakterektől elvonatkoztatni érdemes, mert nem olyanok, mint mondjuk a Marvel filmekben, ezt érdemes észben tartani!