2023. december 29., péntek

Laura Thalassa - The Emperor of Evening Stars: Az Esti Csillagok Császára

Kedves Naplóm!

Még 2023-ban sikerült befejeznem és ezzel teljesítenem az éves tervem, miszerint 12 könyvet, ami havi 1-et jelent elolvassak. Decemberben befejeztem Laura Thalassa Az Esti Csillagok Császára című kötetet, ami igazából egy kiegészítés a már meglévő 2 után és a befejezés előtt. Először féltem tőle, hogy nagyon kis vékony kötet és mit fog tudni adni a történethez, de pozitívan csalódtam!

A szívem egyre jobban összeszorul. Úgy képzelem, hogy így érezheti magát egy csillag, mielőtt kihunyna; mintha minden, amit szeret, és minden, ami valaha volt, befelé szorítaná, és kipréselné belőle az életet.

Kifejezetten kellett ez a kis vékony kötet így a befejezés előtt, mert nagyon sok minden értelmet nyert számomra a karakterek előélete és jellemfejlődése végett. Illetve be kell vallanom, nagyon tetszett, hogy egyáltalán nem volt benne szex. Már túl sok könyvnél központi szerepet játszik, hogy olyan erotikus tartalommal legyen felruházva, hogy te magad is belepirulj. Persze, akkor olvasson az ember klasszikust... de hát ha egyszer nekem azok meg túl unalmasak?! De mindegy is, mert nem ez a lényeg.

Tetszett, hogy megismertük Des hátterét és kibontakozhat így majd a tökéletes befejezés, miszerint remélem, hogy végérvényesen megnyekken az apja. Még nem olvastam a Dark Harmony-t, szóval senki se spoilerezze le nekem! :)))

Amúgy pedig, szívesen olvastam volna egy hasonló vastag kötetet Callie szemszögéből is ebből az időszakokból. A mostohaapja időszakából, amikor Des eltűnik... ilyenek. Mert igen, tudom, kaptunk az első kötetben az utóbbinál néhány morzsát, de alapjáraton nem volt meg az a "Úú, Aa" hatás tőle. Szerettem volna olvasni a belső vívódásáról. 

Sok mindent nem fogok leírni, mert akkor spoiler lenne az egész bejegyzés, viszont mindenkinek el kell olvassa a befejezés előtt. Ez nem ilyen ajánlott elolvasni, hanem el kell olvasni kötet.

Hegyek emelkedhetnek és törlődhetnek el a föld színéről, a nap fénye kihunyhat, a tenger beboríthatja a földet, és elnyelheti az eget. De te örökre az enyém leszel. És a csillagok is aláhullhatnak az égből, az éjszaka beboríthatja a földet, de amíg a sötétség el nem hal, én örökre a tiéd leszek.

 

2023. december 12., kedd

Shea Ernshaw - The Wicked Deep: gonosz mélység

Kedves Naplóm!

Sikerült egy újabb könyvet befejezzek még 2024 előtt. Az éves listámban 12 könyv szerepel (már akkor tudtam, hogy ennél többet úgysem fogok tudni elolvasni a munka, Sári és minden más mellett) és már a 11. könyvnél tartok. Egy aránylag rövidebbet választottam a hátralévő időre, amit remélem az ünnepek alatt sikerül majd befejezzek! :)

Ez a könyv nem más volt, mint Shea Ernshawtól a The Wicked Deep - gonosz mélység. Miután letettem felszabadultam a moly.hu-ra és elkezdtem az értékeléseket olvasni. Valamiért mindig érdekel, hogy másokat miképp érint egy könyv, mert általában én fordítva vagyok bekötve. Ez nagyjából most is így volt. Sokan írták, hogy hát nem volt egy nagy kaland meg lehetett volna így-úgy... én viszont szerettem. A könyvet alapjáraton 14 éves kortól ajánlják, ergo ha valaki 20-30 éves fejjel olvassa ne várjon tőle szerelmi mindenbele és körmönfont szupervéres történetet. Szerintem.

SPOILER VESZÉLY

A történetünk egy csendes, mindenki ismer-mindenkit városban játszódik. Az év 95%-ban nem történik semmi különleges viszont van pár hét, amikor a világ is kifordul önmagából. Sparrowba még 200 évvel korábban élt 3 csodagyönyörű testvér, akiket megvádoltak boszorkánysággal és a tengerbe fojtottak. Ez a szomorú, tragikus eset szétszakított egy szerelmespárt és a testvérek véres bosszút esküdtek miután az első halál-évfordulójukon visszatértek három helybeli lány testében. Onnantól kezdve hullottak a férfiak!

Boszorkányság vagy mágia? Alapjáraton a testvéreknek nem volt semmilyen képességük, nem születtek boszorkányoknak (még ha annak is kiáltották ki őket földöntúli szépségük és kacérságuk miatt). Viszont a történetünkben jelen van a mágia, mint a fantasy egyik eleme. Talán emiatt is várta mindenki azt, hogy valami brutálisan komoly fantasy kerekedik majd a könyvből... Maga a történet, annak legendája a nővérekkel kapcsolatban szerintem nagyon egyedi, nem igazán találkoztam hasonlóval más könyvben még bár az is tény, hogy nem olvastam még el a világ összes könyvét sem. :) De én különlegesnek találtam. A karakterek szerethetőek voltak, nekem nem hiányzott, hogy a szerelmi részletek jobban legyenek kidolgozva, nekem elég volt ennyi belőle, az a minimál izzás, ahogy a lepkék verdesnek a gyomrukba. Tökre elég és a korhatárhoz hűen sem érzem úgy, hogy kellett volna a szex téma. Az tény valóban volt néhány fejezet, ami akár kihagyható lett volna, de melyik könyvben nem volt még?

Összegzés:

♥ ♥ ♥ ♥ ♥ / ♥ ♥ ♥  

Összességében egy kedves és szerintem azért magávalragadó történet volt. Különleges történettel. Persze azt is olvastam, hogy sokan már a könyv felénél rájöttek, hogy ki a harmadik nővér... mindenki igazi Sherlock ugye, én meghagytam magam a boldog tudatlanságba miután először eszembe jutott, hogy ő lesz az... gyorsan el is felejtettem, hogy a végén meglepődhessek. Egyébként nem törvényszerű, hogy rájön az ember... én másra is gyanakodtam. :) 

A végén pedig nagyon tetszett, ahogy Bo és a "már nincs itt" Hazel kapcsolatáról írt az írónő. Kifejezetten szép összegző volt róla.